Családias hangulatban indult a legkisebb bárány – Felszentelték a leendő új bócsai-tázlári lelkészt

Pestszentlőrinc – Az év egyik legmelegebb napján indult útjára László Lajos Gergely egy olyan gyülekezetet építeni, ahol évtizedek óta nincs helyben lakó lelkész. Szöveg és fotó: Kiss Tamás

Különleges grafika díszítette László Lajos Gergely ordinációs meghívóját. Serediuk Péter, a Pilinszky János verses köteteit illusztráló, grafikusművész a frissen szentelt lelkész rokonaként ajánlotta fel az égi fényből töltekező szívet formáló művét a választott igéhez: „Add nekem a szívedet, fiam, és tartsd szemed előtt utaimat!” (Péld. 23,26)

Az ordináció szolgálatát végző Gáncs Péter elnök-püspök igehirdetésének középpontjában az öröm állt, ahogy azt a Lajos által választott igét megelőző versben is olvashatjuk: „Örüljön apád és anyád, vigadjon, aki szült téged!” (Péld. 23,25) László Lajos Gergellyel szemmel láthatólag együtt örülnek szülei – édesapja kórházi kezelése miatt csak lélekben lehetett jelen – és tágabb családja, küldő gyülekezetei és és az őt hívogató kicsiny, de annál lelkesebb fogadó gyülekezetek. Igazán bensőséges hangulatú alkalom volt ez a szinte teljesen megtelt pestszentlőrinci templomban. A püspök Pilinszky, Serediuk Péterhez a grafikák láttán írt gondolatait tolmácsolta útravalóul Lajos nevét behelyettesítve az unokaöcs nevét a megszólításba: „Kedves Lajos! Megnyilatkozni azt hiszem, meghívást jelent. Ahogy beszélni, igazán beszélni, hallgatást, meghallgatást. Röviden nyitottságot. Te ismered ezt a beszédet és ezt a hallgatást, amely több, mint mi vagyunk.”

Az ordinált lelkészt köszöntötte Győri Gábor esperes és NánásiJózsef a lőrinci gyülekezet felügyelője, Krizsán Zoltán egyházmegyei és Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő, Németh Mihály maglódi, és Homoki Pál soltvadkerti lelkész, valamint az Evangélikus Hittudományi Egyetem részéről dr. Korányi András. Ahogy az hetilapunk az Evangélikus Élet előző számában olvasható különleges „konzílium” ült össze nemrég a Déli Egyházkerület püspöki hivatalában, hogy a megfelelő módon előkészítse ezt a várhatóan nem könnyű utat. A bócsai és a tázlári evangélikusok 1975 óta tartó lelki fogyókúrájának vet véget a helyiek elhatározása, hogy újból helyben lakó lelkész gondozza a két kicsiny gyülekezetet. Ehhez a munkához kívánunk innen is áldást és sok erőt Lajosnak, ahogy ő fogalmazott, a „lőrinci oltárkép legkisebb bárányának”. 

Kép galéria

forrás: www.evangelikus.hu